 |
|
|
|
|
|
|
|
Régiók, települések
|
Vissza
|
|
Csomakőrös - Chiuruş
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)
A világhírű Ázsiakutató 1799-ben iratkozott be a híres nagyenyedi Bethlen-kollégiumba, ahol szolgadiákként kezdte meg tanulmányait. Diákévei alatt leginkább a történelem és a nyelvek érdekelték, eltökélt szándéka volt, hogy útra kel Ázsia felé, választ keresve a magyarság eredetének kérdésére. 1816-tól a göttingeni egyetem ösztöndíjas hallgatója lett, ahol nyelveket tanult.
1819-ben útnak indult, és Temesváron keresztül Zágrábba ment, ahol szerbül és horvátul tanult. Nyolc hónap után tért vissza Nagyenyedre, majd rövid idő múlva gyalogosan elindult Ázsia felé. Útja során eljutott - többek között - Bejrútba, Aleppóba, Bagdadba, Teheránba és Kabulba, közben folyamatosan nyelveket tanult és gyakorolt.
1822 júniusában érkezett meg az Északnyugat-Indiában található Lehbe, ahol rá kellett döbbennie, hogy innen a továbbjutás a veszélyes és nehéz út miatt szinte lehetetlen. Itt találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal, akinek ösztönzésére elkezdett a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni, arra gondolva, hogy a régi tibeti feljegyzések között talál valami bizonyítékot a magyarok eredetére vonatkozóan. Ettől kezdve hosszabb időn keresztül különböző tibeti kolostorokban élt, ahol az írás és a nyelvtan gyakorlása mellett elsőként ismertette meg a világgal a buddhizmus vallásos irodalmát.
1831-ben visszatért Calcuttába, ahol 1834-ben megjelentette fő munkáját, a Tibeti nyelvtant és a Tibeti-angol szótárt, ami 30.000 szóból állt.
1833-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
1842-ben ismét útra kelt, hogy eredeti célját megvalósítsa, és megkeresse a magyarok őshazáját. Közép-Ázsiába szeretett volna eljutni, de útközben, a Tera-vidék mocsarain átkelve, maláriát kapott. 1842. március 24-én érkezett meg Darjeelingbe, ahol április 11-én meghalt. Végső nyughelyén a Bengáli Ázsiai Társaság emelt számára méltó síremléket, melynek jobb oldalán az MTA 1910-ben egy emléktáblát helyezett el.
|
|
|
|
|
|
