Felsőboldogfalva - Feliceni
A település a Nagy-Küküllő és a Garán-pataka összefolyásánál, 467 m magasságban fekszik.
Másik két patakja a Somos-patak (a Garán-patak bal oldali mellékága) és a Tó-patak (a bikafalvi határ közelében).
A Garán-patak jobb partján egykor kastély állt, Budvár utolsó birtokosának, Jánosi Jánosnak a kastélya.
A falu első telepesei, a Budvár mellett fekvő Cibrefalva lakói lehettek (pince és házhelyeik ma is láthatók a Borzakő alatt), akik - a helybeliek szerint - egy tűzvész miatt költöztek ide.
Sokan úgy tartják, hogy a falu a templomdombon fekvő Máriafalvából alakult ki, amely az Asszonyfalva nevet is viselte.
Lakossága napjainkban kb. 3000 fő.
Kőfallal övezett református temploma középkori eredetű. Az 1974-es javítások alkalmával két korábbi szentély alapfalai kerültek elő, ezeknek a körvonalait bejelölték a padlón. A felújítás alkalmával a mészréteg alól falképek is felbukkantak. A freskók a XV. század első felében készülhettek. Kazettás mennyezetét először Kelemen Lajos ismertette, és Erdély legnagyobb festett mennyezetének nevezte.
A templom ma abban a formában látható, amelyet a XV. századi - harmadik - átépítés alkalmából nyert el.
Ma már Felsőboldogfalvához tartozik Patakfalva (Valeni), amelynek neve az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel először. Középkori templomát az 1802. évi földrengés elpusztította, ma már csak a helye tekinthető meg a temető szélén.
|
|
Vissza