Marosvásárhelytől délre, a Nagy-Küküllő völgyszorulatában fekszik.
A Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb középkori várnegyedét. Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként kiemelkedő várat, mely lenyűgöző látványt nyújt.
A település 36.000 lakosából 20% magyar, 4% német, 73% pedig román anyanyelvű.

A város környéke ősidők óta lakott hely volt. A római időkben ezen a tájon feküdt a Castrum Stenarum őrhely, amely a Gyulafehérvár felé vezető fontos út biztonságára vigyázott.
II. Géza, majd II. Endre szász telepeseket hívott a vidékre, akik megkezdték a város építését. Alapításának pontos ideje nem ismert.
Segesvár a középkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mind gazdasági, mind egyházi szempontból.
Az első céhek megszervezése a XIV. század elejére tehető, kézműipara már ekkor igen fejlett volt, mely a későbbi időkben még inkább felvirágzott.