A Székelyföld Erdély legjelentősebb magyarok lakta vidéke, a területen mintegy hétszázezer székely él.
Bár a székelyek nyelve, kultúrája mindig is megegyezett a magyarokéval , eredetükről és a Kárpát-medencében való megtelepedésükről több elmélet is született. Egyes tudósok a hunokban, az avarokban, a kabarokban vagy a bolgárokban vélik felfedezni a székelyek őseit. Mások azt vallják, hogy még a honfoglaló magyarokat megelőzően, a VII. században telepedtek itt le, de olyanok is vannak, akik szerint Árpáddal együtt érkeztek a területre.
A kutatók közötti vita ellenére az mindenestre biztos, hogy az Ázsiából hozott kultúra sokkal erősebben fennmaradt a székelyek életében, mint a többi magyar népcsoportéban. Népművészetükben a mai napig megtalálhatjuk az ősi vallások egyes motívumait, de egyedülállóak a számos helyen fellelhető rovásírásos emlékek is.

A középkorban a Székelyföld területe úgynevezett székekből állt, melyek a következők voltak: Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék. Ez utóbbi a XVII. században Sepsiszékből, Kézdiszékből és Orbaiszékből alakult ki. Itt kell megemlíteni a Tordától délre fekvő Aranyosszéket is, mely szintén egy székely széknek minősült, de területileg nem érintkezett közvetlenül a Székelyfölddel, és napjainkban már alig élnek ott székelyek.
A székekben élő székelyek legfontosabb feladata mindig is a magyar állam keleti határainak védelme volt. Társadalmilag a magyar nemességhez tartoztak, ezért számos kiváltságot, többek között adómentességet is élveztek.
A területről a történelem folyamán több alkalommal is tömegesen vándoroltak el a székelyek, ezeket az "elcsángált" népcsoportokat csángóknak nevezik. A főbb csángó népcsoportok a Tatros folyó völgyében élő gyimesi csángók, a Brassó környékén élő barcasági (hétfalusi) csángók és a Kárpátokon túl élő moldvai csángók.

A második világháború után hozták létre a területen a Magyar Autonóm Tartományt, melyet az 1968-as közigazgatási átszervezéskor beolvasztottak a román megyerendszerbe.  Ezek szerint az egykori Marosszékből Maros megye, Udvarhely- és Csíkszékből Hargita megye, Háromszékből pedig Kovászna megye lett.

Székelyföld fő turisztikai vonzerejét az egyedülálló, más vidékeken elvétve látható székelykapuk, a történelmi műemlékekben gazdag városok, az 1800 méteres hegycsúcsok, ős fenyvesek, csodás hegyi tavak, védett lápok, és az itt élő székelyek híres vendégszeretete jelenti. Az ide látogató otthon érezheti magát, mert ha magyar, a Székelyföldön mindenütt anyanyelvén fogadják.