A városból Székelykeresztúr felé haladva található a környék két legnevezetesebb kiemelkedése, Budvár (625 m) és Csicser. Ehhez a két csúcshoz fűződik a város történelmének homályba vesző múltja.
A legrégebbi története Budvárnak van, melyet a legenda szerint a nagy hun királynak, Attilának a testvéröccse, Buda építtetett, ahol maga Attila is sokat időzött. Később itt lett a keresztény hitre tért székelyek fő fészke.
Budvár állítólag egészen 1241-ig fennállott, ekkor elözönlötték a tatárok a vidéket, akik lerombolták a várat. De még ezután is, a hegy üregei gyakran nyújtottak menedéket a székelyeknek.
A történelem tanúsága szerint a várat a XI-XII. század fordulóján építették őrhelynek. Az ilyen őrhely-várakat valamikor a székelyek úgy készítették, hogy látótávolságban legyenek egymástól. A várakban máglyákat (lármafákat) raktak, veszély esetén ezeket meggyújtották, így figyelmeztették egymást a közelgő veszedelemre.
Budvár mellett fekszik Csicser, tetejében egy váracskával, amelynek szintén ilyen "lármafa"-szerepe lehetett.

Székelyudvarhely történetéhez szorosan kapcsolódik a Székely-támadt vár romos maradványa, mely a város központjától pár száz méterre található.
A város első, még eléggé kicsiny várát 1492-ben, II. Ulászló (1490-1516) uralkodása idején építették. Ezt 1562-1565 között János Zsigmond parancsára megerősítették és kibővítették, miután a király a székelyek ellene irányuló felkelését sikeresen leverte.
A történelem folyamán a várat többször lerombolták, majd újjáépítették. Véglegesen Pekry Lőrinc, kuruc vezér döntette romba 1706-ban, hogy a vár ne kerülhessen az ellenség kezére. Ettől kezdve viseli a Csonka-vár nevet.
A romokat a város elöljárósága 1852-ben megvásárolta, melyet oktatási célokra akartak felhasználni. Erre először a vár falain belül található kolostor épülete szolgált, majd 1893-ban megkezdődött a reáliskola építése, melynek során a régi belső vár maradékait is elbontották, így napjaikban már csak a várfal néhány részlete látható.

Szintén János Zsigmond parancsára kellett a székelyeknek felépíteniük a Székely-bánja várat, mely a háromszéki Cófalva határában található 550 méter magas Várhegyen állt. A helyi hagyomány szerint azonban nemcsak a vár köveit hordatták fel ide, hanem magát a hegyet is úgy építették, mert ez a terület eredetileg sík vidék volt. A vár mindössze négy évtizedig állott, 1599-ben a háromszéki székely felkelők földig rombolták, és többé már nem építették újjá.

A két vár neve együttesen eredményezi a szójátékot: székely támadt - székely bánja.